Tisztelt Pincetulajdonosok!
A nemzeti kulturális örökség minisztere 21/2004. (X.12.) NKÖM számú rendeletében Műemléki Jelentőségű Területté (MJT) nyilvánította az ócsai öreghegyi pincék területét. „A védetté nyilvánítás célja az ócsai Öreghegyen található, napjainkig eredeti funkcióban használt, mintegy kilencvendarab nádfedeles lyukpince s a ahozzá tartozó művelt terület alkotta együttes megőrzése.” Az MJT-t és az ezt körülvevő műemléki környezetet (MK) ábrázoló térképet mellékelve megküldjük Önöknek.
A műemléki védelem – az országos szintű elismertségen túl – azt is jelenti, hogy a védett területeken (MJT és MK) jelentkező építési, bontási, helyreállítási igény esetén – ha egyébként nem lenne építési engedély köteles a munka – a 39/2015. Korm. rendelet 38.§ g. (és h) pontja szerint a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Építési és Örökségvédelmi Osztályához kell bejelenteni. A bejelentéshez benyújtandó melléketeket a rendelet 9. melléklete tartalmazza.
A műemlék védettség következtében a Kulturális Örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény felhatalmazása alapján azt vizsgáljuk, hogy a tervezett beavatkozások az épített örökség (azaz pincesor) jellegét, összképét, tájjal való kapcsolatát, illetve az egyes építmények történetileg kialakult szerkezetét mennyiben változtatják meg. Szeretnénk elősegíteni, hogy olyan pincefelújítások, pincerekonstrukciók szülessenek, melyek őrzik az építészeti hagyományokat, a pincék kutúrtájjal való kapcsolatát, vagyis mindazt, ami miatt a műemléki védelmet a terület kiérdemelte.
Ennek érdekében a következőket vegyék figyelembe:
Az érvényes jogszabályi előírások szerint műemléki területre legalább É-2-es minősítésű, egyetemi végzettségű építészmérnök tervezhet.
Olyan tervekhez tudunk szakhatóságként hozzájárulni, melyek a hagyományos pincék és környezetük építészeti mintáit formailag és anyaghasználatában is követik:
- a löszbe vájt pincék egy, két vagy háromágúak lehetnek
- magukat a pincéknek a kisméretű téglával való kiboltozása fölösleges, mert a kőzet maga is átboltozódik, statikailag megfelelő
- a síp részt és a gádornak azt a szakaszát, ami fölött már nincs nádtető, kisméretű téglával lehet kiboltozni
- a borospince bejáratánál kell a pincét lezárni, hagyományos fa ajtóval, és ezt lehet pántokkal megerősíteni
- a gádor elején a pince lezárása még ráccsal sem engedélyezhető
- a gádor lejtése: kb. 7-9 méter vízszintes hosszban megy lefelé 3-4 méter mélyre
- a gádor szélessége: 1,2-1,3 méter
- a gádor, síprész és a pince padozata a döngölt föld lehet
- a gádor oldalfal készülhet karókkal erősített tapasztott sövényfonatból (ez a legősibb megoldás) vagy kisméretű téglából, de betonbó, zsalukőből, blokktéglából nem!
- a fal tetejére beton lezárás, koszorú nem tehető
- a téglafalat bevakolni nem szabad
- a lejárat közelében a tető alatt, a falban kialakított ülőhelyek készítését javasoljuk
- a gádor fala kb. 30-40 cm-t emelkedhet ki a környező terepből, s ennek megfelelően a tető földig ér
- a gádort lefedő tető szarufái ollógasan gerincszelemennel vagy „villásan”, esetleg feles lapolással csatlakozzanak egymáshoz, a szarufák hántolt, 8-10 cm átmérőjű gömbfák
- a szarufák a földre támaszkodnak, talpszelemen-szerű megoldás nem alkalmazható
- a homlokdeszka legalább 20-28 cm széles legyen (egy anyagból), a gerincnél hagyományos kovácsoltvas dísszel (ún. kígyófej) összefogva
- a homlokdeszkán kívül a pince bejárati homlokzatán más deszkázat vagy falazat nem jelenhet meg
- a tető hajlásszöge: 50-60 fok, a tetőgerinc magassága a bejáratnál 1,6 – 2,4 m lehet
- a bejárati homlokzat síkja, a függőlegestől 5-10 fokkal eltérhet úgy, hogy a tető egy kissé előre dől, azért, hogy a gádort jobban védje a napsütéstől és az esőtől
- a tetőfedés anyaga csak nád lehet, a hagyományos tetőforma és fedési mód, a gerinc- és varkocsos kialakítás megőrzésével
- a nádfedés hagyományoktól eltérő túlzott díszítése kerülendő
- a tetőről lefolyó csapadékvíz elvezetésére a folyókát a talajból kell kialakítani a terepfelszín természetes lejtésének kihasználásával, a kibetonozás nem engedhető meg
- a pincék környezetében semmiféle terep-burkolás, kerítés és más építmények nem létesíthetők a fa szerekzetű, igen egyszerű lugasok kivételével
- növényzetként szőlő és a területen szokásos gyümölcsfafajok képzelhetők el, tuják, örökzöldek nem
Bármilyen tervezett változtatás előtt konzultáció céljából készséggel állunk rendelkezésükre telefonon, illetve a megbeszélés alapján a helyszínen is.
Reméljük, hogy jelenlétünk nem csak az örökségvédelem, hanem a helyi társadalom hosszú távú érdekeit is szolgálja.
Fehér Judit műemlék felügyelő
Melléklet: muemleki-jelentosegu-terulet.pdf
