Ocsapincesor.hu



2018 - December
HKSzCsPSzV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      

Legfrissebb kép a galériában

Beküldő: Administrator

Üdvözlünk az Ócsai Pincesor honlapján

Köszöntjük kedves látogatóinkat az oldalon. Folyamatosan új tartalmakkal, eseményekkel bővítjük honlapunkat. Kérjük látogassanak vissza a későbbiekben is, vagy jöjjenek el hozzánk személyesen az Öreghegyi Pincesorra. Keressenek bártan elérhetőségeink egyikén:

  • Kiss Balázs: +36-30-934-11-66
  • Viola Tamás: +36-30-944-22-99



Újbor kóstolás és barangolás a nyitott pincék között 

 

Kedves látogatók!

Egyesületünk hagyományteremtő jelleggel újbor kóstolót szervez az Ócsai Öreghegyi Pincesoron, amelyet "Újbor kóstolás és barangolás a nyitott pincék között" névre kereszteltünk.

 

Helyszín: Ócsa Öreghegyi Pincesor

Időpont: 2018. december 2.

Facebook esemény: 
https://www.facebook.com/events/260910714620820/

 

 

 

 


Barangolás a Tokaj-hegyaljai Borvidéken

 

Érzelem nélkül nincsen bor. A jó bor olyan, mint az igaz szerelem; első kóstolásra, zsigereiben érzi az ember lelke. A mi boraink Tokaj – Hegyalja nemes dűlőin születnek ott; ahol a föld és az ég összeér, ahol a napsugarak és a reggeli harmat egyszerre érinti meg szőlőfürtjeinket, itt érlelődnek szőlőfürtjeink csendesen. Ez a mi csodálatos Tokaji borvidékünk.

Októberben a Pince Egyesület szervezésében a Tokaj-hegyaljai Borvidéken jártunk. A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3-4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a
sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában. A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek. A főként riolitból, andezitból és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirok. Ezek a talajok viszont nyáron a mélyebb rétegekben nem száradnak ki, ezért a rajtuk levő ültetvények jól tűrik az aszályt. A térség kis részén, a tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösztakaró található. Kontinentális jellegű, makro- és mikroklímája az optimális fekvésben - amely déli, délnyugati -, kedvező tenyészfeltételeket biztosít a szőlőnek. Az ősz hosszú, napfényes, a reggelek párásak, a ködös napok száma október végén a legnagyobb, a nyár meleg és csapadékos. Ez a sajátságos éghajlat kedvez a nemesrothadásnak, a Botrytis cinerea jótékony fertőzésének. Az éghajlati adottságok sajnos nem minden évjáratban biztosítják az aszúsodáshoz szükséges feltételeket. Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. E bor titkát nem külön az éghajlati-, fekvési- vagy talaj-adottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az
érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának. A zárt borvidéken öt szőlőfajta termesztése engedélyezett. Ezek: a Furmint, a Hárslevelű, a Sárgamuskotály, a Zéta és a Kövérszőlő. Furmint:A borvidék 50 százalékát kitevő jellegzetes magyar szőlőfajta. Bőtermő. Fürtje középnagy, bogyói nagyok, vastag héjúak. Későn érik, jól aszúsodik. Borának sav- és extrakt tartalma nagy, illata közepes, zamata karakteres. Hárslevelű:30 százalékos arányban található meg a térségben. Bőtermő. Fürtje nagy, hosszú, bogyói közepesek, vékony héjúak. Késői érésű, jól aszúsodik. Bora nagy sav- és extrakt tartalmú, finom hársmézillattal, és - zamattal. Sárga muskotály:Termőképessége közepes, fürtje középnagy, bogyóhéja vastag. Rendkívül illatos és zamatos. 15 százalékban termesztett szőlőfajta. Zéta (Orémusz):A Bouvier és a Furmint keresztezéséből jött létre. Fürtje kicsi, vékony bogyóhéjú. Korán érik, aszúsodik. Cukortartalma nagy, illatos fajta. Kövérszőlő:Jelenleg nem termesztik széles körben a borvidéken, pedig egy hagyományos fajtáról van szó. Kései érésű, de egy-két héttel megelőzi a főfajtákat. Nagyon jól aszúsodik, az ültetvény fekvésére viszont rendkívül érzékeny. Kedvező időjárás esetén a nagy, hosszúkás bogyói miatt az aszúszemek szedése gyors és nagyon hatékony. Aszúbogyóinak súlya akár háromszorosa lehet a Furminténak. Bora behízelgő, savtartalma finom összetételt mutat.

Nincs jelen múlt nélkül, ismerkedjünk meg a vidék történetével is. A történelem előtti időktől fogva lakott terület volt. A honfoglaló magyarok is szívesen táboroztak itt. Akkoriban már szőlőterületeket találtak elődeink, és értéküket is ismerték. Ezt támasztja alá Turzul (Tarcal) vezér esete is: "Ekkor Ond, Ketel, meg Tarcal, miután az erdőn áthaladtak, a Bodrog folyó mellett lovagoltak, majd mintha pályadíjért futottak volna, sebes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. A másik kettőt maga mögött hagyva, Tarcal, a serény vitéz ért fel elsőnek a hegyoromra. Ezért a hegyet attól a naptól kezdve mostanáig Tarcal hegyének nevezték (ez a mai Tokaji hegy)." Azon a helyen, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt. Ma ezt a települést Tokajnak ismerjük. A Tokaj név valószínűleg ótörök eredetű, folyómenti erdő a jelentése. Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turócz iprépostság alapítólevelében. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező szőlőműveseket telepítettek a királyság területére. A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket. Az újratelepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév is tanúskodik pl.: Olaszliszka, Bodrogolaszi. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is. A borvidék általános ismertetése után térjünk át személyes élményeinkre, az elmélet életszerű megtapasztalására. Első állomásunkon, Mádon (a Tokajban, Somlón és Villányban egyaránt szőlőt termelő és bort készítő) Zsirai Pincészet borásza, Zsirai Kata várt minket, aki idén megkapta a Gál Tibor Emlékdíjat, amit az Év Bortermelői és Borászok Borásza által javasolt, a nagyközönség által megválasztott tehetséges, feltörekvő borász kap. Miután megnéztük a földbe vájt 80 méteres boltíves érlelő pincét, az 1700-as évek végén épült impozáns borkóstoló teremben kóstoltuk a borokat. Kiemelkedően szép volt a száraz, dűlőszelektált Betsek Tokaji Hárslevelű illetve a 2008-as évjáratú Fordítás, az aszútészta második áztatásával készített, aszú jellegű édes tokaji borkülönlegesség. A 6 tételes borkóstoló után ránk fért a bőséges ebéd, melyet a Bodrogkeresztúrhoz tartozó Lebuj pincefogadóban költöttük el Tokaj-Hegyalja egyik legszebb helyén, ahol a Bodrog folyó éles kanyart ír le mielőtt folytatná útját Tokaj felé – amit a népnyelv Lebuj-kanyarként emleget. A szóbeszéd úgy tartja, hogy a bodrogkeresztúri vásárokból hazafelé tartó kereskedőket ennél a kanyarulatnál támadták meg a rekettyésben megbújó betyárok. Meglátogattuk a Disznókő Szőlőbirtokot, ami egy vaddisznó fejre hasonlító, látványos kőszikláról kapta a nevét. Sajnos birtoksétára nem jutott idő (hazánkban igen ritka a 150 hektár egybefüggő szőlőterület). Majd Ekler Dezső (Makovecz Imre tanítványa) által tervezett csúcstechnológiát megtestesítő, modern, mégis a hagyományos tokaji pincék hangulatát idéző, ikonikus épületét csodálhattuk és az eredeti présház alatti történelmi pincét, ahol kiváló tokaji aszúkat kóstolhattunk. A legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsának Sátoraljaújhelyben. A szőlő az Orémusz dűlőből származott. Az aszúkészítés XVIII. század végén és a XIX. század elején érte el a csúcspontját. Szakírók százai foglalkoztak az aszúval, kémiai és egészségügyi vonatkozásban is. Sokáig aranyat véltek benne felfedezni.

Ha már az eljutottunk az aszú említéséig, íme az örökérvényű recept: az aszúkészítéskor 1 gönci hordó (azaz 135,6 liter) borhoz vagy musthoz, annyi puttony (kb. 22-27 kg) aszúszemet keverünk, ahány puttonyszámú aszúbort kívánunk elkészíteni. Az egészen bizonyos: a világon nincs még egy bor, amely képes kiállni akár több évtizedes fahordós érlelést, s ennek folytán folyamatosan fejlődni. Erre csak a Tokaji képes. Amitől pedig még furcsább mindez: a technológia a mai napig nem változott a 16. századihoz képest, csak az alkalmazott gépek, berendezések csiszolódtak. S bár a kutatások révén és a vegytan fejlődésével elvileg közelebb kerültünk a Tokaji Aszú titkának megfejtéséhez - amit Paracelsustól Voltaire-en át az európai uralkodókig annyian kerestek -, e rejtélyes és regényes múltú elixír még így is sok fejtörést okozhat a jövő tudósainak. Tegyünk egy kis kitérőt az aszú rejtelmei nyomában. Ha végigtekintünk a világ leghíresebb borain, a tokaji aszút ott találjuk közöttük, teljes jogú tagjaként a Világ Nagy Borai Szalonnak - hiszen már XIV. Lajos francia király azt mondta róla: Vinum regum, rex vinorum - azaz a királyok bora, a borok királya. És nem ő volt az egyetlen uralkodó, aki kedvtelve fogyasztotta az aranyló nedűt: ezt csorgatták a pápák miséző kelyhébe, ott volt XII. Károly svéd, Erős Ágost lengyel király asztalán, Anna angol királynő, II. Katalin orosz cárnő udvarában, nem beszélve I. Frigyes porosz királyról, akinek Voltaire-rel folytatott verses levelezésében is szó esik az aszúról mint olyan italról, amitől újjászületik a fáradt, beteg ember... Ám az aszú nem a múlt ködébe vesző legenda. Diplomáciai, gazdasági körökben ma is közkedvelt ajándék a több éves, évtizedes, 6 puttonyos Tokaji aszú, illetve a többi itteni borkülönlegesség. Sokaknak az első találkozás egy életre szóló szerelemet, kapcsolatot jelent. Közéjük tartozik például Antonio Qvang, aki mandarin családból származó, Maníliában élő atomfizikus. Egy repülőút alkalmával kóstolta meg az aszút - és rövidesen egy borászat tulajdonosa lett Tokaj-Hegyalján. Végül, de nem utolsó sorban visszatértünk Mádra a 10 hektár szőlőterülettel rendelkező Monyók Pincészethez. A 8-12 méter mélyen fekvő, vulkáni tufába vájt szilárd állagú pincerendszerben, családias hangulatban, kiváló Szamorodnit is kóstolhattunk, amit az olyan szőlőfürtökből préselnek, amelyek számottevő mennyiségű aszúszemet tartalmaznak, és amiből így az átlagosnál gazdagabb tartalmú bor készülhet. Kis birtokok, egyéni módszerek, hozzáértő szakemberek, nem kevés elhivatottság és a különbségek terület, mikroklíma és borászati elképzelések vonatkozásában más és más eredményt szülnek, de pont ez a sokszínűség és alázat teszi tokajivá a Tokajit. Nem említettük még a tokaji borok gyógyító erejét. „A lélek hibáiban igen hasznos. Eredmény tekintetében edző, erősítő, igazán az öregek teje, mérsékletesen, különösen este bevéve, sokat használ a szaporaságra..." (prolificatio). (...) Ivása elűzi az álomkórságot, meggyógyítja a forró negyednapos lázt, csillapítja a több órai főfájást, s az embert helyreállítja, ki már a haldoklóhoz hasonlított..." (Szirmai Szirmay Antal: Topographica inclyti Comitatus Zempleniensis, 1803). A tokaji borok gyógyító hatásáról a világban számos feljegyzés, kutatás, hiedelem létezik. Általános egészségjavító hatást tulajdonítanak mindenütt nekik, emésztő- és idegrendszeri panaszok gyógyítása, vérszegénység megelőzése céljából ezen túl is ajánlják őket. Ma már az is tudományos tény, hogy fogyasztásuk javítja a fizikai ellenálló-képességet, csontképződés szempontjából pedig kedvező magas foszfortartalmuk. A tokaji aszú sokáig a magyar gyógyszerkönyvekben is gyógyhatású anyagként szerepelt. Végül a borkóstolás alaptézise: a bor titokzatos ital, és csak annak tárulkozik fel, akiokosan és szépen közelít hozzá.

 

 


Pince Egyesületi Esték 2018. szeptember 19.

 

A Pince Egyesület tagjai és szép számú érdeklődő gyűlt össze ezen az estén az Ócsai Katolikus Egyházközség Közösségi Termében.
Vendégünk volt Klément György, a Kunsági Borvidék Cegléd-Monor-Jászság körzet hegybírója. Előadásából megismerhettük a Kunsági Borvidéket, amely az Alföld, és egyben Magyarország legnagyobb borvidéke, 103 863 Ha, a szőlővel betelepített területek nagysága 29 544 Ha. Neve félrevezető ugyanis nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. A borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén található csak Tiszaföldvár térségében Nyúlik át a Tiszántúlra. A borvidék része a szoros értelembe vett kiskunsági homokvonalat, a Pesti síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget, és a jászsági löszhátak is. A hatalmas kiterjedésű borvidék közigazgatásilag, Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Heves megyékhez tartozik.
Klímája a szőlő tenyészidőszaka folyamán változatos és szélsőséges. Kontinentális éghajlat, azaz forró napsütéses nyár és hideg száraz tél jellemzi. Magas a napsütéses órák száma. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és az őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a szőlőtőkék megperzselődése és hőütése. Csapadékszegény régió, sokéves átlagban mintegy 100 mm csapadékhiány mutatható ki. A borvidékek közül itt a legrosszabb a termelési biztonság.
Talajai közt többnyire meszes homok, alárendelten löszvályog, mezőségi és réti talajok fordulnak elő. A kötött vályog és agyagtalajt helyenként vékony lepelként fedi a homok. Vannak világos humuszban igen szegény sülevényes futóhomok területek, de vannak humuszban és tápanyagban gazdagabb lösszel keveredett sötétebb homoktalajok, valamint tiszai eredetű savanyú homoktalajok is.
Történelméről röviden: A borvidék területén folyó szőlőtermelés első írásos dokumentuma a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, melyben I. Géza király a Felső - alpár (ma Lakitelek és Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. A Benedekrendiek reguláinak intézkedéseiből tudjuk, hogy a borfogyasztást külön szabályozták. A napi borjárandóság a rend tagjainak jogai közé tartozott. Ennek tulajdonítható, hogy az újonnan kapott területeken a szőlőtermesztést felkarolták, és szükségleteiket részben a saját termésből, részben a tizedekből helyben fedezni tudták.
A bor ősidők óta nemcsak élvezeti cikk, hanem gyógyszer is. A tatárdúlás következtében fellépő járványok és az Alföld egészségtelen viszonyainak tudható be, hogy a lakosság fáradságot nem kímélve igyekezett előteremteni borszükségletét.
A török időkből Kecskemét város fennmaradt jegyzőkönyveiben találhatunk utalást a szőlő- és gyümölcstermesztésre, a XVIII. században pedig a homokveszedelem elleni küzdelem egyik hatékony fegyvere volt a szőlő a gyümölcs és erdő mellett az itteni települések lakóinak. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kunsági homok. Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő .
A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítésével. A 70-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. Nagy területen létesítettek ültetvényeket a pezsgő-alapbor termeléséhez is.
A borvidék hagyományosan fehér borszőlő fajtái a Kövidinka, Izsáki fehér, Piros szlanka, Ezerjó, és Pozsonyi fehér. A vörösborszőlők hagyományos fajtája a Kadarka.
A sok érdekesség meghallgatása után Hegybíró Úr Cegléden illetve Ceglédbercelen termelt szőlőjéből készült kiváló borait kóstolhattuk meg. Ízelítőül és nem utolsó sorban kedvcsinálónak felsoroljuk a megízlelt borokat:
Az Irsai Olivér egy újkori magyar szőlőfajta. Kocsis Pál nemesítette 1930-ban, Csabagyöngyéből és Pozsonyi fehérből. Napjainkban az egyik legkedveltebb fehérbora. Sikerét annak köszönheti, hogy egyedi és intenzív aromával rendelkezik, szinte muskotályosként viselkedik a pohárban; illatában bodzavirág, szőlő, citrusfélék jelennek meg együtt - vagy adják egymásnak a stafétabotot - szépen.
Az Ezerjó magyar történelmi fehérbor szőlőfajta, hungarikum. Nógrád- és Hont vármegyékből származik, de az egész országban elterjedt. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt volt, 1884-ig a soproni borvidék egyik fő fajtája volt, napjainkban pedig a móri, a kunsági és ászár-neszmélyi borvidékek kedvelt szőlője. Bora alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű, markánsan savas, zöldesfehér színű, száraz, nem illatgazdag bor. A Móri Ezerjó 2003-ban megkapta a Magyar Zászlósborok rendjének a zászlós bora kitüntető elismerést.
A Cserszegi Fűszeres magyar eredetű fajta, amely az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével jött létre. Laza homokos, és löszös talajon is jól terem, a magasabb mésztartalmú területeken savai élénkebbek. Korai érésű, bőtermő fehér borszőlőfajta. Borának illata sokszor mezei virágra emlékeztet, nem parfümös és nehézkes. Az Alföldön alacsonyabb savtartalommal ugyan, de kedves, mindennapi fogyasztásra kiválóan alkalmas bort lehet belőle készíteni.
A Tramini nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak-Görögországból származtatják. Különféle változatokban terjedt el, hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált ismertté, amellyel a Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri és a Kunsági borvidéken találkozhatunk. Szőlőként és borként is nagyon kényes, megfelelő szakértelmet kíván. Szőlőjének színe éretten pirosas. Az aranysárga, testes, alacsony savtartalmú, kissé olajos szerkezetű bort adó tramini azonnal felismerhető egzotikus illatáról, amelyben a licsi rózsaszirommal, törökmézzel, ritkábban gyömbérrel keveredik.
A Kadarka származási helye Kis-Ázsia, legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd. Balkáni eredetű, de mára már teljes egészében magyarnak tekintett fajta. A kadarka az utóbbi időben szinte nemzeti üggyé vált, a magyar fogyasztók nagy előszeretettel vásárolják. A szőlőfajta a pinot noirhoz hasonlóan viszonylag kevés tannint gyűjt, bora savhangsúlyosnak mondható. A sokszor áttetsző szín, karcsúbb test azonban kárpótlást nyer a gazdag fűszeres illattól, sima struktúrától és szép savaktól. Az igazán koncentrált kadarka izgalmas, kedves, bársonyos és elegáns.
A hagyományos Kunsági magyar borok kóstolását egy alföldi Cabernet Cuvee-vel zártuk, amelynek zamata a hegyvidéken termett és készített boroktól semmiben sem maradt el.
 

 


 Az Ócsa Öreghegyi Pincesor Egyesület Somlón járt

 

A Somló és Környéke Borút Egyesület Bor és Pálinka Rend megtisztelő meghívásának tett eleget az ócsai egyesület 15 tagja augusztus elején. A 15. alkalommal megrendezett Somlói Juhfark Fesztivál színes forgatagába csöppenhettünk bele, sok érdekes programmal és új ismerősökkel. A borrendek felvonulásában kis csapatunk nagy lelkesedéssel öregbítette Ócsa hírnevét, majd a Levino Pincészet és Molnár Levente polgármester vendégei voltunk, ahol jóféle férfiételekkel alapozhattunk meg a Somló hegy adta fenséges boroknak. A Kancellár Pincészet borkóstolóra invitált bennünket, élvezhettük a furmint, a hárslevelű és természetesen a juhfark csak erre a vidékre jellemző zamatát. Csodálatos napot töltöttünk a híres tanúhegy szoknyáján, a világ legjobb boraiból kortyolhattunk, sok érdekeset hallhattunk, amelyet szeretnénk Önökkel is megosztani.


Néhány gondolat Somlóról:
A somlói Juhfark a fajta és a termőhely tökéletes találkozása. A somlói borvidék területe ugyan alig 600 hektár, ám a helyi mikroklíma, a rendkívüli, vulkáni eredetű málladékos tufa és bazalt, a törmelékes lösz és barna erdőtalaj határozott, ásványos terroir jelleget, sajátos somlói karaktert eredményez a vidék öt meghatározó fajtája - az olaszrizling, hárslevelű, furmint, tramini és juhfark - boraiban. Utóbbi önmagában is kuriózum, e borvidéken kívül csak néhány helyen fordul elő az országban, de itt csodákra képes. Nevét a szőlőfürt alakjáról kapta.


És néhány érdekesség:
Somlói, a nászéjszakák bora. Egyes források szerint minden somlói bor, mások szerint kifejezetten a somlói juhfark aktust megelőző fogyasztása fiú utódot eredményez. Az, hogy a férfinek, a nőnek, vagy mindkettőjüknek javallott-e az esemény előtti kortyolgatás, megint nem egyértelmű, de gondoljunk csak bele, milyen igazságtalan lenne, ha valamelyik fél kimaradna a jóból. Arról nem is beszélve, hogy ha régimódi, „szüzességelvesztős” nászéjszakát hál az ifjú pár, nem árt egy-egy pohár a tüzes, gátlásoldó italból.  Más megközelítése is ismert a „nászéjszakák bora” értelmezésének. Hamvas Béla: A bor filozófiája c. művében ír egy régi adomáról, miszerint egy Somlóra látogató indiai rádzsának lankadó férfiasságát adta vissza a nemes nedű.
És hogy valójában mekkora az igazságtartalma a somlói legendájának?  Van egy tényadat, ami szerint a Somló-hegy környékén 25%-kal több fiú születik a hazai átlaghoz képest. 


Johannes Brahms zeneszerzőről ismert adoma:
Egy alkalommal egy megszállott borrajongó vette a bátorságot, és elhívta magához Johannes Brahmsot, hogy a népes vendégsereggel együtt végigkóstolja legendás gyűjteményét. A sokadik hordó és sokadik pohár után megérkeztek egy polchoz, amin porlepte palackok sorakoztak. Látszott, hogy régóta készül erre az alkalomra, hiszen megállt, és ünnepélyes, már-már teátrális mozdulattal a borokra mutatott, és így szólt: „Íme, az én gyűjteményem Johannes Brahmsa!”. Fokozandó a várakozást, ráérős mozdulatokkal törülgette le a palackról a bort, élvezettel szagolgatta az üvegből kihúzott dugót, és csak ezek után töltött a társaság nagyra becsült tagjainak – először természetesen a világhírű zongoristának. Minden szem az ifjú Johannesre tapadt, aki nem zavartatta magát: szagolgatott, kóstolgatott, megjáratta a szájában a kortyot tízszer, húszszor is akár, és csak nagy sokára engedett meg magának egy sejtelmes „hm”-öt. A véleményt már szinte őrülettel szomjazó házigazda nem bírta tovább, rákérdezett, hogy mégis hogyan ízlik a bor, az egész gyűjtemény ékköve. Brahms ismét hagyott magának jó fél perc gondolkodási időt, majd fel sem nézve így szólt: „Mutassa inkább Beethovent!”

 


XVII. Ócsai Orbán-napi Nyitott Pincék
 

Kedves látogatók!
Hagyományosan megrendezésre kerül az Orbán-napi borünnep az Ócsai Öreghegyi Pincesoron, amely idén az Ócsai Orbán-napi Nyitott Pincék nevet kapta. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Helyszín: Ócsa Öreghegyi Pincesor

Időpont: 2018. május 26.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/1976911445971034
 

 


 -- Sajtónyilatkozat --

Magyarországon találhatóak még pincefalvak. Általában nem a nagy borászatok árnyékában, hanem kis falvak mellett eldugva, ismeretlenül, gyönyörű környezetben összességében pedig népi építészetünk széles repertoárját bemutatva. Programunk célja ezen pincefalvak és értékeinek megismertetése mellett felhívni a figyelmet "kihalásuk" veszélyeire, és egymás megismerésével, tapasztalatok cseréjével a védelem megerősítése.

Pincefalu

Pincefalunak minősül az a szőlő és bor feldolgozására alkalmas, présházakból, pincékből álló épületegyüttes, amely egy különálló rendezési övezetben, területen, a település területén jött létre. Az itt kialakult közösségi létforma, az építészeti és természeti környezet a település kultúrájának, hagyományainak és arculatának szerves és meghatározó részét képezi.

Az MPVSZ célja:

  • a pincefalvakban a gazdasági adottságok, történelmi hagyományok alapján kialakult népi építészeti és kulturális örökségek megőrzése, értékvédelme és bemutatása
  • az adottságok legjobb módon történő felhasználásával a helyi értékek megerősítése, megtartása, a pincefalvak közösségének a helyi lakosság érdekében
  • a pincefalvak hálózati együttműködésének kialakítása
  • a helyi termékek feldolgozása és helyben történő értékesítésének erősítésén keresztül a települések gazdasági erejének megerősítése, munkahelyteremtés, a vidék fejlesztése
  • pincefalvakat érintő túraútvonalak létrehozása és az erre épülő a „Kalandozások a magyarországi pincefalvakban” országos jelentőségű turisztikai programsorozat megszervezése

Várjuk tagjaink közé a pincefalvakat, hogy egy országos, de akár egy nemzetközi szinten is elismert közösséget és értéket alakítsunk ki. Várjuk a több száz éves borászati múlttal rendelkező pincefalvainkba azokat az érdeklődőket, akik szeretnek gyönyörű környezetben, helyi bortermelőkkel, társalgós-kvaterkázos hangulatban kellemes órákat eltölteni.

Elérhetőség:
Elnök: Braun Zoltán, Györköny, braun.zoltan@gyorkony.hu
Alelnökök:
Budai Károly, Györköny, bk@gyorkony.hu
Déberling Zsolt, Páty, mail@deberstell.hu
Kugel György, Monor, kugel.gyorgy@gmail.com
Nyulas Pál, Ócsa, pal.nyulas@railcargo.hu

Györköny, 2012.01.21


.......
Ócsán a Kiss János úton haladva a falu végénél délre térve található az Öreghegy dűlő, mely csak nevében hordozza az égbe meredő ormok képzetét felidéző hegy szót. Valójában a mellette 8-10 méter szintkülönbséggel húzódó , ezred évekkel ezelőtt itt hömpölygő Duna „Alj” elnevezésű medervonulata teszi- az egyébként alföldi tájon- szemettévesztően kiemelkedetté.

A szőlőkultúra a középkori Magyarország e sík vidékén is megkapaszkodott.
A hagyomány szerint Ócsán a XIII. század elején Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg, s ezzel együtt megjelentek a feldolgozás és tárolás épületei is. Az Öreghegy ma már megritkult szőlőinek környezetében szokatlan szerkezetű építményeket látunk. Mint hosszában megnyúlt szalmakalapok, nádtetők sűrű sora guggol egymás mellett.
Közelebbről megnézve a tetők földbe vájt pincéket takarnak, melyek hazánkban egyedülálló mezőgazdasági

műemlékegyüttest alkotnak.

A nádtetők, a századok emlékét hirdető pincék, menetesen lefelé haladó gádorait védik az idő viszontagságai ellen. Nyáron az eső áztató, télen a fagy szétszívó hatásától óvja a természetes falat alkotó üledékes kőzetet.
Hogy e természeti lehetőséget hány száz év óta használja Ócsa város lakossága, az teljes pontossággal nem állapítható meg, építésük a XVIII. század végétől folyamatos.
A pincék tulajdonjoga apáról-fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt, s a birtoklás folyamatossága nem szűnt meg.
Régi idők óta kellemes összejövetelek színtere volt. Itt beszélték meg a világ, az ország, főleg a helység eseményeit. Elmondták örömüket, bánatukat. A jó hangulat és a bizalmas légkör megnyitotta a szíveket, s a jó társalgásnak csak nehezen akart vége szakadni.
........

Idézet: Magyar Sándor

Öreghegyi Pincesor Ismeretterjesztő Füzet

Utolsó 5 fórum hozzászólás

Elindultunk04/07
old_guy(19:06)
Ócsai Szőlők...02/22
FGaál(12:21)
Közlemények09/02
Administrator(12:53)
Közlemények12/05
koinzecc(07:57)
Feltöltés...07/13
sonaj3(19:35)

Legújabb fórum témák

Ócsai Szőlők...02/22
FGaál(12:21)
Feltöltés...07/13
sonaj3(19:35)
Közlemények12/03
Administrator(12:30)

© 2008 - 2018 Ócsa Öreghegyi Pincesor Egyesület • készítette: ComputerFutár