Ocsapincesor.hu



2018 - Október
HKSzCsPSzV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    

Legfrissebb kép a galériában

Beküldő: Administrator

Üdvözlünk az Ócsai Pincesor honlapján

Köszöntjük kedves látogatóinkat az oldalon. Folyamatosan új tartalmakkal, eseményekkel bővítjük honlapunkat. Kérjük látogassanak vissza a későbbiekben is, vagy jöjjenek el hozzánk személyesen az Öreghegyi Pincesorra. Keressenek bártan elérhetőségeink egyikén:

  • Kiss Balázs: +36-30-934-11-66
  • Viola Tamás: +36-30-944-22-99



Pince Egyesületi Esték 2018. szeptember 19.

 

A Pince Egyesület tagjai és szép számú érdeklődő gyűlt össze ezen az estén az Ócsai Katolikus Egyházközség Közösségi Termében.
Vendégünk volt Klément György, a Kunsági Borvidék Cegléd-Monor-Jászság körzet hegybírója. Előadásából megismerhettük a Kunsági Borvidéket, amely az Alföld, és egyben Magyarország legnagyobb borvidéke, 103 863 Ha, a szőlővel betelepített területek nagysága 29 544 Ha. Neve félrevezető ugyanis nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. A borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén található csak Tiszaföldvár térségében Nyúlik át a Tiszántúlra. A borvidék része a szoros értelembe vett kiskunsági homokvonalat, a Pesti síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget, és a jászsági löszhátak is. A hatalmas kiterjedésű borvidék közigazgatásilag, Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Heves megyékhez tartozik.
Klímája a szőlő tenyészidőszaka folyamán változatos és szélsőséges. Kontinentális éghajlat, azaz forró napsütéses nyár és hideg száraz tél jellemzi. Magas a napsütéses órák száma. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és az őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a szőlőtőkék megperzselődése és hőütése. Csapadékszegény régió, sokéves átlagban mintegy 100 mm csapadékhiány mutatható ki. A borvidékek közül itt a legrosszabb a termelési biztonság.
Talajai közt többnyire meszes homok, alárendelten löszvályog, mezőségi és réti talajok fordulnak elő. A kötött vályog és agyagtalajt helyenként vékony lepelként fedi a homok. Vannak világos humuszban igen szegény sülevényes futóhomok területek, de vannak humuszban és tápanyagban gazdagabb lösszel keveredett sötétebb homoktalajok, valamint tiszai eredetű savanyú homoktalajok is.
Történelméről röviden: A borvidék területén folyó szőlőtermelés első írásos dokumentuma a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, melyben I. Géza király a Felső - alpár (ma Lakitelek és Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. A Benedekrendiek reguláinak intézkedéseiből tudjuk, hogy a borfogyasztást külön szabályozták. A napi borjárandóság a rend tagjainak jogai közé tartozott. Ennek tulajdonítható, hogy az újonnan kapott területeken a szőlőtermesztést felkarolták, és szükségleteiket részben a saját termésből, részben a tizedekből helyben fedezni tudták.
A bor ősidők óta nemcsak élvezeti cikk, hanem gyógyszer is. A tatárdúlás következtében fellépő járványok és az Alföld egészségtelen viszonyainak tudható be, hogy a lakosság fáradságot nem kímélve igyekezett előteremteni borszükségletét.
A török időkből Kecskemét város fennmaradt jegyzőkönyveiben találhatunk utalást a szőlő- és gyümölcstermesztésre, a XVIII. században pedig a homokveszedelem elleni küzdelem egyik hatékony fegyvere volt a szőlő a gyümölcs és erdő mellett az itteni települések lakóinak. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kunsági homok. Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő .
A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítésével. A 70-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. Nagy területen létesítettek ültetvényeket a pezsgő-alapbor termeléséhez is.
A borvidék hagyományosan fehér borszőlő fajtái a Kövidinka, Izsáki fehér, Piros szlanka, Ezerjó, és Pozsonyi fehér. A vörösborszőlők hagyományos fajtája a Kadarka.
A sok érdekesség meghallgatása után Hegybíró Úr Cegléden illetve Ceglédbercelen termelt szőlőjéből készült kiváló borait kóstolhattuk meg. Ízelítőül és nem utolsó sorban kedvcsinálónak felsoroljuk a megízlelt borokat:
Az Irsai Olivér egy újkori magyar szőlőfajta. Kocsis Pál nemesítette 1930-ban, Csabagyöngyéből és Pozsonyi fehérből. Napjainkban az egyik legkedveltebb fehérbora. Sikerét annak köszönheti, hogy egyedi és intenzív aromával rendelkezik, szinte muskotályosként viselkedik a pohárban; illatában bodzavirág, szőlő, citrusfélék jelennek meg együtt - vagy adják egymásnak a stafétabotot - szépen.
Az Ezerjó magyar történelmi fehérbor szőlőfajta, hungarikum. Nógrád- és Hont vármegyékből származik, de az egész országban elterjedt. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt volt, 1884-ig a soproni borvidék egyik fő fajtája volt, napjainkban pedig a móri, a kunsági és ászár-neszmélyi borvidékek kedvelt szőlője. Bora alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű, markánsan savas, zöldesfehér színű, száraz, nem illatgazdag bor. A Móri Ezerjó 2003-ban megkapta a Magyar Zászlósborok rendjének a zászlós bora kitüntető elismerést.
A Cserszegi Fűszeres magyar eredetű fajta, amely az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével jött létre. Laza homokos, és löszös talajon is jól terem, a magasabb mésztartalmú területeken savai élénkebbek. Korai érésű, bőtermő fehér borszőlőfajta. Borának illata sokszor mezei virágra emlékeztet, nem parfümös és nehézkes. Az Alföldön alacsonyabb savtartalommal ugyan, de kedves, mindennapi fogyasztásra kiválóan alkalmas bort lehet belőle készíteni.
A Tramini nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak-Görögországból származtatják. Különféle változatokban terjedt el, hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált ismertté, amellyel a Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri és a Kunsági borvidéken találkozhatunk. Szőlőként és borként is nagyon kényes, megfelelő szakértelmet kíván. Szőlőjének színe éretten pirosas. Az aranysárga, testes, alacsony savtartalmú, kissé olajos szerkezetű bort adó tramini azonnal felismerhető egzotikus illatáról, amelyben a licsi rózsaszirommal, törökmézzel, ritkábban gyömbérrel keveredik.
A Kadarka származási helye Kis-Ázsia, legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd. Balkáni eredetű, de mára már teljes egészében magyarnak tekintett fajta. A kadarka az utóbbi időben szinte nemzeti üggyé vált, a magyar fogyasztók nagy előszeretettel vásárolják. A szőlőfajta a pinot noirhoz hasonlóan viszonylag kevés tannint gyűjt, bora savhangsúlyosnak mondható. A sokszor áttetsző szín, karcsúbb test azonban kárpótlást nyer a gazdag fűszeres illattól, sima struktúrától és szép savaktól. Az igazán koncentrált kadarka izgalmas, kedves, bársonyos és elegáns.
A hagyományos Kunsági magyar borok kóstolását egy alföldi Cabernet Cuvee-vel zártuk, amelynek zamata a hegyvidéken termett és készített boroktól semmiben sem maradt el.
 

 


 Az Ócsa Öreghegyi Pincesor Egyesület Somlón járt

 

A Somló és Környéke Borút Egyesület Bor és Pálinka Rend megtisztelő meghívásának tett eleget az ócsai egyesület 15 tagja augusztus elején. A 15. alkalommal megrendezett Somlói Juhfark Fesztivál színes forgatagába csöppenhettünk bele, sok érdekes programmal és új ismerősökkel. A borrendek felvonulásában kis csapatunk nagy lelkesedéssel öregbítette Ócsa hírnevét, majd a Levino Pincészet és Molnár Levente polgármester vendégei voltunk, ahol jóféle férfiételekkel alapozhattunk meg a Somló hegy adta fenséges boroknak. A Kancellár Pincészet borkóstolóra invitált bennünket, élvezhettük a furmint, a hárslevelű és természetesen a juhfark csak erre a vidékre jellemző zamatát. Csodálatos napot töltöttünk a híres tanúhegy szoknyáján, a világ legjobb boraiból kortyolhattunk, sok érdekeset hallhattunk, amelyet szeretnénk Önökkel is megosztani.


Néhány gondolat Somlóról:
A somlói Juhfark a fajta és a termőhely tökéletes találkozása. A somlói borvidék területe ugyan alig 600 hektár, ám a helyi mikroklíma, a rendkívüli, vulkáni eredetű málladékos tufa és bazalt, a törmelékes lösz és barna erdőtalaj határozott, ásványos terroir jelleget, sajátos somlói karaktert eredményez a vidék öt meghatározó fajtája - az olaszrizling, hárslevelű, furmint, tramini és juhfark - boraiban. Utóbbi önmagában is kuriózum, e borvidéken kívül csak néhány helyen fordul elő az országban, de itt csodákra képes. Nevét a szőlőfürt alakjáról kapta.


És néhány érdekesség:
Somlói, a nászéjszakák bora. Egyes források szerint minden somlói bor, mások szerint kifejezetten a somlói juhfark aktust megelőző fogyasztása fiú utódot eredményez. Az, hogy a férfinek, a nőnek, vagy mindkettőjüknek javallott-e az esemény előtti kortyolgatás, megint nem egyértelmű, de gondoljunk csak bele, milyen igazságtalan lenne, ha valamelyik fél kimaradna a jóból. Arról nem is beszélve, hogy ha régimódi, „szüzességelvesztős” nászéjszakát hál az ifjú pár, nem árt egy-egy pohár a tüzes, gátlásoldó italból.  Más megközelítése is ismert a „nászéjszakák bora” értelmezésének. Hamvas Béla: A bor filozófiája c. művében ír egy régi adomáról, miszerint egy Somlóra látogató indiai rádzsának lankadó férfiasságát adta vissza a nemes nedű.
És hogy valójában mekkora az igazságtartalma a somlói legendájának?  Van egy tényadat, ami szerint a Somló-hegy környékén 25%-kal több fiú születik a hazai átlaghoz képest. 


Johannes Brahms zeneszerzőről ismert adoma:
Egy alkalommal egy megszállott borrajongó vette a bátorságot, és elhívta magához Johannes Brahmsot, hogy a népes vendégsereggel együtt végigkóstolja legendás gyűjteményét. A sokadik hordó és sokadik pohár után megérkeztek egy polchoz, amin porlepte palackok sorakoztak. Látszott, hogy régóta készül erre az alkalomra, hiszen megállt, és ünnepélyes, már-már teátrális mozdulattal a borokra mutatott, és így szólt: „Íme, az én gyűjteményem Johannes Brahmsa!”. Fokozandó a várakozást, ráérős mozdulatokkal törülgette le a palackról a bort, élvezettel szagolgatta az üvegből kihúzott dugót, és csak ezek után töltött a társaság nagyra becsült tagjainak – először természetesen a világhírű zongoristának. Minden szem az ifjú Johannesre tapadt, aki nem zavartatta magát: szagolgatott, kóstolgatott, megjáratta a szájában a kortyot tízszer, húszszor is akár, és csak nagy sokára engedett meg magának egy sejtelmes „hm”-öt. A véleményt már szinte őrülettel szomjazó házigazda nem bírta tovább, rákérdezett, hogy mégis hogyan ízlik a bor, az egész gyűjtemény ékköve. Brahms ismét hagyott magának jó fél perc gondolkodási időt, majd fel sem nézve így szólt: „Mutassa inkább Beethovent!”

 


XVII. Ócsai Orbán-napi Nyitott Pincék
 

Kedves látogatók!
Hagyományosan megrendezésre kerül az Orbán-napi borünnep az Ócsai Öreghegyi Pincesoron, amely idén az Ócsai Orbán-napi Nyitott Pincék nevet kapta. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Helyszín: Ócsa Öreghegyi Pincesor

Időpont: 2018. május 26.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/1976911445971034
 

 


 -- Sajtónyilatkozat --

Magyarországon találhatóak még pincefalvak. Általában nem a nagy borászatok árnyékában, hanem kis falvak mellett eldugva, ismeretlenül, gyönyörű környezetben összességében pedig népi építészetünk széles repertoárját bemutatva. Programunk célja ezen pincefalvak és értékeinek megismertetése mellett felhívni a figyelmet "kihalásuk" veszélyeire, és egymás megismerésével, tapasztalatok cseréjével a védelem megerősítése.

Pincefalu

Pincefalunak minősül az a szőlő és bor feldolgozására alkalmas, présházakból, pincékből álló épületegyüttes, amely egy különálló rendezési övezetben, területen, a település területén jött létre. Az itt kialakult közösségi létforma, az építészeti és természeti környezet a település kultúrájának, hagyományainak és arculatának szerves és meghatározó részét képezi.

Az MPVSZ célja:

  • a pincefalvakban a gazdasági adottságok, történelmi hagyományok alapján kialakult népi építészeti és kulturális örökségek megőrzése, értékvédelme és bemutatása
  • az adottságok legjobb módon történő felhasználásával a helyi értékek megerősítése, megtartása, a pincefalvak közösségének a helyi lakosság érdekében
  • a pincefalvak hálózati együttműködésének kialakítása
  • a helyi termékek feldolgozása és helyben történő értékesítésének erősítésén keresztül a települések gazdasági erejének megerősítése, munkahelyteremtés, a vidék fejlesztése
  • pincefalvakat érintő túraútvonalak létrehozása és az erre épülő a „Kalandozások a magyarországi pincefalvakban” országos jelentőségű turisztikai programsorozat megszervezése

Várjuk tagjaink közé a pincefalvakat, hogy egy országos, de akár egy nemzetközi szinten is elismert közösséget és értéket alakítsunk ki. Várjuk a több száz éves borászati múlttal rendelkező pincefalvainkba azokat az érdeklődőket, akik szeretnek gyönyörű környezetben, helyi bortermelőkkel, társalgós-kvaterkázos hangulatban kellemes órákat eltölteni.

Elérhetőség:
Elnök: Braun Zoltán, Györköny, braun.zoltan@gyorkony.hu
Alelnökök:
Budai Károly, Györköny, bk@gyorkony.hu
Déberling Zsolt, Páty, mail@deberstell.hu
Kugel György, Monor, kugel.gyorgy@gmail.com
Nyulas Pál, Ócsa, pal.nyulas@railcargo.hu

Györköny, 2012.01.21


.......
Ócsán a Kiss János úton haladva a falu végénél délre térve található az Öreghegy dűlő, mely csak nevében hordozza az égbe meredő ormok képzetét felidéző hegy szót. Valójában a mellette 8-10 méter szintkülönbséggel húzódó , ezred évekkel ezelőtt itt hömpölygő Duna „Alj” elnevezésű medervonulata teszi- az egyébként alföldi tájon- szemettévesztően kiemelkedetté.

A szőlőkultúra a középkori Magyarország e sík vidékén is megkapaszkodott.
A hagyomány szerint Ócsán a XIII. század elején Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg, s ezzel együtt megjelentek a feldolgozás és tárolás épületei is. Az Öreghegy ma már megritkult szőlőinek környezetében szokatlan szerkezetű építményeket látunk. Mint hosszában megnyúlt szalmakalapok, nádtetők sűrű sora guggol egymás mellett.
Közelebbről megnézve a tetők földbe vájt pincéket takarnak, melyek hazánkban egyedülálló mezőgazdasági

műemlékegyüttest alkotnak.

A nádtetők, a századok emlékét hirdető pincék, menetesen lefelé haladó gádorait védik az idő viszontagságai ellen. Nyáron az eső áztató, télen a fagy szétszívó hatásától óvja a természetes falat alkotó üledékes kőzetet.
Hogy e természeti lehetőséget hány száz év óta használja Ócsa város lakossága, az teljes pontossággal nem állapítható meg, építésük a XVIII. század végétől folyamatos.
A pincék tulajdonjoga apáról-fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt, s a birtoklás folyamatossága nem szűnt meg.
Régi idők óta kellemes összejövetelek színtere volt. Itt beszélték meg a világ, az ország, főleg a helység eseményeit. Elmondták örömüket, bánatukat. A jó hangulat és a bizalmas légkör megnyitotta a szíveket, s a jó társalgásnak csak nehezen akart vége szakadni.
........

Idézet: Magyar Sándor

Öreghegyi Pincesor Ismeretterjesztő Füzet

Utolsó 5 fórum hozzászólás

Elindultunk04/07
old_guy(19:06)
Ócsai Szőlők...02/22
FGaál(12:21)
Közlemények09/02
Administrator(12:53)
Közlemények12/05
koinzecc(07:57)
Feltöltés...07/13
sonaj3(19:35)

Legújabb fórum témák

Ócsai Szőlők...02/22
FGaál(12:21)
Feltöltés...07/13
sonaj3(19:35)
Közlemények12/03
Administrator(12:30)

© 2008 - 2018 Ócsa Öreghegyi Pincesor Egyesület • készítette: ComputerFutár